Az első mérkőzésen nagyon egyszerű volt a helyzet. Guatemalának a továbbjutáshoz 3 góllal kellett vernie a Spice Boyzt, hogy így a csoportharmadikok versenyében tutira megelőzzék El Salvadort és a grenadaiak eddigi teljesítményéből kiindulva ez nem is tűnt nehéz feladatnak. Elég gyenge csapattal jöttek a tornára, gyengébbek mint 2 éve, akkor azért voltak szorosabb meccseik is. Őszintén szólva a grenadai himnuszt baseball sapkában éneklő Adams edzőről mindent gondolok csak azt nem, hogy vérprofi a szakmájában. A guatemalaiknál újfent kezdett Marco Pappa, aki meg is hálálta a bizalmat, szétzilálta a grenadai védelmet. Könnyedén hozták a várt különbséget elsősorban neki köszönhetően. A balbekk Gallardo játszott még kiemelkedően és végre Carlos Ruiz is betalált. Így a balszerencsésen indult tornán megvan az első számú cél a továbbjutás.
A másik mérkőzésre az aréna is megtelt, Honduras szinte hazai pálya mellett játszhatott. Igazából komoly tétje csak a helyezéseket tekintve volt a mérkőzésnek és nem biztos, hogy a csoportelső járt jobban...a los catrachos egyetlen helyen változtatott, a védekező felfogású Thomas helyén Mejia kezdett és így támadóbb lett a csapat, úgy tűnt a hondurasiak rámennek a csoportelsőségre. Ellenben Jamaika teljesen felforgatta csapatát, kimaradt Shelton, a védelem teljesen átalakult és Ricketts sem védett. De legalább a Grenada ellen álomgólt lövő Omar Daley bekerült a kezdőcsapatba. Szóval úgy nézett ki, hogy hondurasi akciókkal fog kezdődni a meccs, aztán mindenki nagy meglepetésére a Reggae Boyz irányította a játékot, ha nem is fociztak döntő fölényben, de mindenképpen jobbak voltak. És aztán a catrachok elveszítették Carlos Costlyt, aki megsérült. Hiába állt be Nunez a helyére, Jamaika a vezetést is megszerezte egy igen szerencsés góllal, jó persze Johnson remek alakítása is kellett hozzá. Richardsról újfent kiderült, hogy remek játékos, Jamaica megérdemelten vezetett és végül nyert is, még egy tizenegyest is kihagytak, ill Valladares javított, ha egyáltalán hibás volt a gólnál. És bár a hondurasiak mindent megtettek a második félidőben, Walter Martínez ismét remek csere volt egyébként, a vége maradt az 1-0. És ebből Jamaika számára még lehet az Egyesült Államok is a negyeddöntőben...
